Teremtsd meg te is a holnapod
Engedd el minden bánatod
Fogadj be magadba ragyogást
Halld meg a patakzubogást
Táncolva lépj most az utadon
Megérett benned a hatalom
Nyisd ki a világra szép szíved
Ott lakik benned a szeretet
Teremtsd meg te is a holnapod
Engedd el minden bánatod
Fogadj be magadba ragyogást
Halld meg a patakzubogást
Táncolva lépj most az utadon
Megérett benned a hatalom
Nyisd ki a világra szép szíved
Ott lakik benned a szeretet
Szeli Zalántól kaptam meg a honlapodat. Tetszenek a verseid. A lecsupaszított és leegyszerűsített sorok mélységeket tükröznek. Ez nagyon betalált nálam: nyisd szíved.
Én is írogatok néha-néha. Ha nem veszed tolakodásnak, küldök egyet:
Hol vagytok arcok?
Hol vagytok ti, kiktől kaphatok?
Kik által vagyok és majdan adhatok
Kik által ma is, holnap is alakulhatok
Kik igazabbá, jobbá és szebbé változtattok
Nem látok szemetekben derűt, könnyet
Hiányzik a szégyenpír, melyet a szív ültet
Hiányzik mosoly, játék, a kedv
Mindaz, mitől az élet ismét ébred
Hol vagytok ti, kiktől ember vagyok?
Érző, tüzes, szenvedélyes, ünnepélyes
Olykor csetlő-botló, tüneményes, leleményes
Hol vagytok ti, támogató, bátorító arcok.
Hol vagytok ti, kik figyeltek és kérdeztek?
Kik mosolygós, lelkes Napra is néztek?
Ellágyulva, szendén, kérőn és őszintén
Hol vagytok ti, kiktől valaki vagyok én!
Lehajoltok, elfordultok, fennen páváskodtok
Tekintet és jellem nélkül siettek, elmosódtok
Vakon, barázdáltan érkeztek s már búcsúztok
Hol vagytok ti, kik nem is arcok vagytok!
Köszönöm, hogy olvastál!
Zsubrits zsolt