most hozzád bújhatok
te átölelsz
most napfény lehetek
mert visszaversz
most hullámzó vagyok
te fújj szelet
most nyugodt őserő
most értelek
én futni szeretnék
most út legyél
most táncom lejteném
légy őszi szél
most sírok válladon
simítsd meg szívem
most elengedtelek
őrült értelem
most kavargok megint
de nélküled
most eléd járulok
vagy szédület
istenünk csupán
e földi lét
engedd megélni hát
minden ünnepét
szállhassak veled
sötét éjen át
hol távolban
adnak glóriát
hol új utak
nyílnak napra-nap
hol végtelen
minden pillanat
most érkezünk
most indulunk
most fáradtak vagyunk
de lázadunk
te elcipelsz
az ágyadig
én álmodom tovább
az álmaid